A soproni térség erdőit sem kímélte az aszály. Több részen is foltokban kiszáradtak a fák, köszönhető ez a szárazságból adódó problémáknak. A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. mindent megtesz azért, hogy újratelepítse a veszélybe került erdőrészeket, és új fafajok honosítását is szorgalmazzák.
Az elmúlt évek klimatikus változása idén már olyan méreteket öltött, hogy a saját környezetünkön tapasztalhattuk annak negatív következményeit. Mind a mezőgazdaság, mind pedig az erdőgazdaságok súlyos aszálykárokról számoltak be. Folcz Ádám, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. termelési és kereskedelmi igazgatója elmondta: „Az idei nyár rendkívül száraz volt: a megszokottnál 100-150 milliméterrel kevesebb csapadék esett a mi térségünkben is. Az ország más részein még fokozottabb volt ez a csapadékhiány. Ezek az aszályok kihatnak az erdők egészségi állapotára, és a szárazságtól legyengült fák sokkal fogékonyabbak lesznek a károsítók és a kórokozók okozta fenyegetésekre. Az aszály következtében bekövetkezett károk szórványosan, mozaikosan keletkeznek. Különböző fajok, különböző termőhelyeken máshogy tolerálják az aszályos időszakokat. Ez általában a faegyedek pusztulásához vezet. Nekünk, erdészeknek az a feladatunk, hogy amikor az aszályos időszakok csökkennek, felmérjük ezeket a károkat, és valamelyest megpróbáljuk enyhíteni a bajt – mondta a szakember.
A károsodott faállományokból a faanyagot kitermeljük, és helyükre új fafajokat ültetünk. Lehetőség szerint olyanokat keresünk az ilyen területekre, amelyek jobban tűrik a szélsőséges klimatikus viszonyokat. A kiszáradt fák sajnos ilyen módon elpusztulnak, többnyire különböző gombák és rovarok megtelepednek rajtuk, így úgynevezett értékcsökkent termékek készíthetőek belőlük. Ezeket a fákat ugyanúgy a fakitermelés megfelelő szabályai szerint kitermeljük és olyan helyre értékesítjük, ahol ilyen csökkentett értékű faanyagot tudnak fogadni. A TAEG Zrt. évek óta azon van, hogy segítse az új fafajok telepítését. A csemetekertünkben is kutatjuk azokat a fafajokat, amelyek Dél-Magyarországról, és a Balkánról származnak, illetve a hazai fajok között is előnyben részesítjük azokat, amelyek jobban bírják a szárazabb termőhelyeket. Azokon a helyeken, ahol kipusztultak a bükk- vagy fenyőállományok, kocsánytalan tölgyet, szelídgesztenyét és más szárazságtűrő, klímára kevésbé érzékeny fafajokat kívánunk ültetni – hangsúlyozta Folcz Ádám.
Az erdősítések átfutási ideje itt, a Tanulmányi Erdőgazdaságnál átlagosan 9,2 év. Vannak olyan fajok, mint például az akác, amelyik gyorsan, akár két-három év alatt is erdőképet mutat, mert nagyon gyors növekedésű, ugyanakkor egy száraz, vékony talajjal rendelkező termőhelyen mondjuk egy csertölgyerdősítés akár 15-20 évet is igénybe vehet. A soproni térségben az erdőpusztulások mértéke még nem haladta meg a kritikus mennyiséget, de a szakemberek azon vannak, hogy mielőbbi újratelepítésekkel pótolják a hiányt.”
